Az amerikai-chilei Vera C. Rubin Obszervatórium 8,4 méter tükörátmérőjű, Charles Simonyiról elnevezett távcsöve idén év végén kezdi el tíz éves égboltfelmérő programját. A magyar származású Charles Simonyi már kétszer járt az űrben, és egy jelentős pénzadománya hozzájárult ahhoz, hogy a teleszkóp főtükrének készítése már 2008-ban elkezdődhetett. Az obszervatórium Chilében épül 2680 méteres magasságban. A hamarosan munkába álló távcső a világ legnagyobb digitális kameráját rejti, ami a maga 3200 megapixelnyi érzékelőfelületével (ez 400 db ultra-HD kijelzőnek felel meg) egyetlen felvétellel hatalmas, 49 teleholdnyi égterületet képes rögzíteni.
A Vera C. Rubin Obszervatórium LSST (Legacy Survey of Space and Time, kb. a tér és idő időtálló felmérése) égboltfelmérése minden eddiginél részletesebb képet fog nyújtani az univerzum közeli és távoli objektumairól és azok változásairól. Rögzíteni fog mindent, ami szokatlan: naprendszerbeli objektumok elmozdulását, csillagok felfényesedését és elhalványodását, szupernóvarobbanásokat és más kozmikus kataklizmákat. Éjszakánként 10 millió riasztást fog küldeni az égen talált változásokról, méghozzá az egyedi képek elkészítése után 60 másodpercen belül. Ezek a riasztások teljes mértékben nyilvánosak lesznek.
A Simonyi-teleszkóppal készült első lélegzetelállító képeket 2025. június 23-án tették közzé egy washingotni sajtókonferencián. Az LSST First Look eseményhez világszerte 350 helyszín kapcsolódott.
Ez a kép a Vera C. Rubin Obszervatórium által a tőlünk körülbelül 55 millió fényévre található Virgo galaxishalmaz déli részéről készített felvételt, annak is csak egy kis részét mutatja, szemléletes bepillantást nyújtva az univerzum sokszínűségébe. A képen két prominens spirálgalaxis, három összeolvadó galaxis, közeli és távoli galaxiscsoportok, saját Tejútrendszerünk csillagai és még sok más objektum látható. Forrás: NSF–DOE Vera C. Rubin Observatory
A “színes time-lapse mozi” azaz a hat színben készült felvételek korábban elképzelhetetlen adatmennyiséget jelentenek majd: a tíz éves program végére 500 petabájt adatmennyiség fog összegyűlni. Az LSST 20 terabájt adatot rögzít majd éjszakánként (összehasonlításként: a Hubble űrtávcső: 2 gigabájtot, a James Webb űrtávcső: 57 gigabájtot). Az évtized egyik legfontosabb földfelszíni asztrofizikai megfigyelő programjának hatékonyságát úgy is szemléltethetjük, hogy az alatt az idő alatt, amíg valaki bekapcsolja a telefonját és készít egy szelfit, addig az LSST százezer galaxist fog lefényképezni, melyek többségét korábban még nem sikerült megfigyelni.
A 2016-ban elhunyt Vera Rubinról, a sötét anyag felfedezőjéről elnevezett obszervatórium a következő területeken fogja forradalmasítani a csillagászatot: a sötét univerzum, azaz a sötét anyag és a sötét energia kutatásában, a Tejútrendszer feltérképezésében, a változó fényű csillagok és csillagrobbanások (nóvák, szupernóvák és más tranziens asztrofizikai objektumok) tanulmányozásában, valamint a Naprendszer kis égitestjeinek feltérképezésében, ideértve az idegen naprendszerekből hozzánk tévedő üstökösöket és a Földet megközelítő kisbolygókat is.
Trifid-köd és Lagúna-köd. A felvétel remekül szemlélteti, mi teszi a LSST-t egyedivé: az extrém széles látómező és az a sebesség, amellyel rövid idő alatt rengeteg nagyméretű képet képes készíteni. A képek kombinálása finom részleteket tár fel a gáz- és porfelhőkben. Ez a közel 5 gigapixeles kép 678 expozíció egyesítésével készült, mindössze 7,2 óra megfigyelési idő alatt. Az összeállítás során összesen körülbelül kétbillió(!) képpontnyi adatot dolgoztak fel. Jelenleg nincs más obszervatórium, amely ilyen gyorsan, ilyen mélységben és ilyen nagy égterületet lefedő felvételt tudna készíteni. Forrás: NSF–DOE Vera C. Rubin Observatory.
Magyar vonatkozások
A magyar kutatók ún. in-kind hozzájárulás fejében juthatnak majd hozzá az LSST adatokhoz. Ennek keretében több területen: a változócsillagok mesterséges intelligenciával történő klasszifikációjában, halvány üstökösök és kisbolygók vizsgálatában és galaxiskatalógusok összeállításában is szoftverfejlesztéssel segítik az adatok teljes körű kihasználását és feldolgozását. Ennek fejében a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetében, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetében, valamint az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumában dolgozó kutatók kozmológiai, naprendszeres, asztrofizikai tranziensekkel, változócsillagokkal és galaktikus archeológiával kapcsolatos vizsgálatokba kapcsolódhatnak be. Az LSST nemzetközi együttműködésnek világszerte mintegy 4000 kutató és mérnök tagja van. A CSFK Csillagászati Intézete 2013-ban kapcsolódott be az LSST előkészítő munkálataiba, majd Szabó Róbert (a magyar LSST in-kind kontribúció vezetője) 2018-23 között működő Lendület-pályázatának köszönhetően a magyar hozzáférés kibővült, ezáltal összesen 25 magyar kutató fér hozzá azonnal az LSST-adatokhoz.
Ez a kép szintén a Virgo galaxishalmaz kis részletét mutatja, egyidőben rántva le a leplet az univerzum e dinamikus tartományának nagy skálás elrendeződéséről és a halvány részletekről is. Míg a fényes csillagok az előtérben a saját Tejútrendszerünkhöz tartoznak, addig a hátteret vörös színben pompázó távoli galaxisok tengere dominálja. Forrás: NSF–DOE Vera C. Rubin Observatory
További képek és információk:
Az LSST első képeit bemutató washingtoni sajtókonferenciát követő és a Svábhegyi Obszervatórium munkatársai és meghívott szaklértők által kommentált magyar nyelvű élő adás az alábbi linken nézhető vissza:
https://www.youtube.com/live/c4VCaLR4igE?feature=shared&t=352
További LSST First Look képek:
https://rubinobservatory.org/gallery/collections/first-look-gallery