Piszkéstetői Obszervatórium
A Piszkéstetői Obszervatórium hazánk legnagyobb csillagvizsgálója, Magyarország TOP 50 kutatási infrastrukturáinak egyike, ahová a főváros egyre nagyobb levegő- és fényszennyezése elől menekültek a csillagászok az 1960-as évek elején. A területen három távcsövet állítottak fel 1962 és 1974 között, melyek közül a legkisebbet 2019-ben egy nagyobb és modernebb teleszkópra cseréltük. Bár az égbolt sötétsége sokat romlott az elmúlt évtizedekben, még mindig ez hazánk egyik legjobb megfigyelőhelye, ahol heti váltásban fürkészik a csillagászok az égbolt titkait. A Piszkéstetői Obszervatórium leírása (2013).
60/90/180 cm-es Schmidt-távcső
Az obszervatórium első nagytávcsöve 1962 óta szolgálja a csillagászokat. A különleges műszer elején egy 60 cm átmérőjű lencse, végén egy 90 cm szabad nyílású tükör található. Az optikai rendszeréből adódóan csak fotografikus észlelésre használható, a fókuszfelület a távcső belsejében van. Története első 35 évében 16x16 cm-es fotólemezek, 1997 óta viszont CCD-detektorok hasznosítják a távcső által összegyűjtött fényt. A távcsővel készült 13200 fotólemez közül nagyjából tízezer nagy felbontású, digitális változata ezen a honlapon érhető el. Nagy látómezejének köszönhetően egy igazi felfedező távcső, eddig hat üstököst, 52 szupernóvát és közel kétezer kisbolygót találtak vele. Az ismeretlen égitestek keresése mellett születőfélben levő és változó fényű csillagok, csillaghalmazok, valamint szupernóvák megfigyelése folyt a távcsővel. Ma egy hatalmas, 10560x10560 pixelt számláló CCD-kamera található a távcső gyomrában, amellyel dedikált kisbolygókereső program folyik. A távcső és a kamera részletesebb adatai.
1 méteres RCC távcső
Az ország legnagyobb távcsöve 1974-ben készült el, 102 cm-es főtükrének fókusza 13,5 méter. Hazai fejlesztéseknek köszönhetően már ekkor is képes volt arra, hogy néhány égterület között automatikusan váltson, segítve a fotométerekkel a csillagok fényét mérő csillagászt. Ugyan sokkal kisebb területet tud befogni egyszerre, mint a Schmidt, ám azt sokkal jobb felbontással látja, ezért már ismert, egyedi objektumok, esetleg kompaktabb csillaghalmazok részletes megfigyelésére lehet használni. A távcsővel egyebek között távoli gömbhalmazokban előforduló változócsillagokat, lomhán pulzáló óriáscsillagokat, gyorsan rezgő fehér törpéket figyelnek meg a csillagászok. Jelenleg két CCD-kamera, egy alacsony zajszintű és egy extrém gyors kiolvasású, valamint egy nagy felbontású spektrográf közül választhatnak a szakemberek. A távcső egyedi égitestek fényességmérésére és színképelemzésére a legalkalmasabb.
80 cm-es RC teleszkóp
Az obszervatórium legkisebb, 1964-ben átadott 50 cm-es távcsövének helyére 2019-ben telepített, 80 cm-es tükörrel szerelt távcső a mai kor igényeinek megfelelően direct drive motorokkal és altazimutális szereléssel várja az észlelőket, a méréseket pedig robot üzemmódban végzi el. Ehhez egy célpontlistára, és a célpontokhoz rendelet fontossági mérőszámra van szüksége, amely alapján szoftverek tervezik meg és hajtják vége az éjszakai észlelési programot. A távcső fókusztávolsága 5,6 méter, jó felbontása miatt többszínfotometriai mérések végzésére a legalkalmasabb, amihez egy 2048x2048 pixeles CCD kamera áll rendelkezésre, 19x19 ívperces látómezővel. Jelenleg elsősorban egzotikus tranziens objektumok, szupernóvák, csillagokat elnyelő fekete lyukak, összeolvadó neutroncsillagok megfigyelése folyik vele, de születőfélben levő csillagokat is monitoroznak a távcsővel.
Légyszem-kamera
Ez a különeges rendszer a teljes Piszkéstetőről látható égboltot képes figyelni 30 fokos horizont feletti magasságban, amelyről egymást kissé átfedő, nagy felbontású, hosszú expozíciós idejű felvételeket készít küönböző hullámhossz tartományokban. A mozaiktávcső 19 különálló, de egy hexapod mechankikának köszönhetően együtt, mozgó és együtt működő kamerát fog egybe, amelyek egy 85 mm-es teleobjektívből és egy 4096x4096 pixeles CCD-kamerából és egy-egy szűrőváltóból állnak.
