A résztvevők áttekintették a fiatal csillagok kitöréseivel kapcsolatos legfrissebb eredményeket, megvitatták a jövőbeli kutatási irányokat, és stratégiát dolgoztak ki a közeljövő új műszereinek és égboltfelméréseinek tudományos kiaknázására.
A csillagok, miként a mi Napunk is, a csillagközi tér sűrű por- és gázfelhőiből keletkeztek millió évek során. Mai képünk szerint a csillagok kialakulása nem egy könnyen megjósolható egyenes fejlődési út, hanem előfordulhatnak benne nagyon viharos időszakok is. Ezek részletes tanulmányozása, fizikai hátterük megértése évek óta fontos, 2017-23 között az Európai Kutatási Tanács (ERC) által is támogatott kutatási téma a Csillagászati Intézetben. Az itt folyó kutatás nemzetközi elismertségét mutatja, hogy 2026. május 18-22. között Budapesten gyűltek össze a téma világszinten legnevesebb szakértői. Negyven kutató személyesen, további 40 online vett részt a konferencián, 20 ország 48 kutatóintézetének és egyetemének képviseletében.
Amikor egy fiatal csillag éppen egy ilyen viharos időszakon megy keresztül, akkor a csillagkörüli korongból a szokásosnál akár százszor több anyag hullik a protocsillag felületére, és a felszabaduló energia a rendszer kifényesedéséhez, „kitöréshez” vezet. A konferencia résztvevői áttekintették az elmúlt években felfedezett új kitöréseket, melyek monitorozásában fontos szerepel vállal a Piszkéstetői Obszervatórium is. A numerikus modellezés szakértői részletes elméleti megközelítéseket mutattak be a megfigyelt jelenségek fizikai magyarázatára. Végül nagy érdeklődést kiváltó témának bizonyult a kitörések hatása a csillagkörüli korong anyagára. Az időszakosan megnövekedett hő hatására a korongban végbemenő szerkezeti, kémiai, ásványtani folyamatok átalakíthatják azt a környezetet, ahol a Földhöz hasonló kőzetbolygók keletkeznek, és ez oka lehet az exobolygók általánosan megfigyelt, de kevéssé értett sokszínűségének.
A Csillagászati Intézetben több kutatási irány is kapcsolódik a fiatal csillagok eruptív jelenségeihez. Dr. Nagy Zsófia, a konferencia főszervezője vezeti a GLORIOUS nemzetközi együttműködést, amely újonnan felfedezett kitörések fényességének és színképi változásainak követésére szakosodott, különös tekintettel a Gaia űrtávcső által felfedezett rendszerekre. A korábbi ERC projekt vezetője, Dr. Kóspál Ágnes és csoportja a már korábbról ismert prototípusokat tanulmányozza, a kitörés fizikáját és annak a korongra való hatását kutatva. A témán jelenleg is több egyetemi hallgató dolgozik az intézetben, és több pályázat is támogatja az itt folyó munkát.
A rendkívül sikeres konferencia minden bizonnyal mérföldkő lesz a fiatal csillagok kitöréseinek kutatásában. A résztvevők egyetértettek, hogy a közeljövő új égfelmérései, mint a Gaia új adatainak közzététele, vagy a Vera C. Rubin Obszervatórium megfigyelései további izgalmas lehetőséget jelentenek, és segíthetnek eldönteni azt az alapvető kérdést, hogy vajon minden fiatal csillag keresztülmegy viharos, eruptív időszakokon, vagy azok egy sajátos csillagfejlődési út nyomjelzői.
További információk
A konferencia honlapja: https://events.konkoly.hu/eruptive_yso_workshop/
A konferencián bemutatott poszterek és előadások felvételei:
https://events.konkoly.hu/eruptive_yso_workshop/program.html
A konferencia tudományos szervezőbizottsága:
Ábrahám Péter
Contreras-Pena, Carlos
Giannini, Teresa
Herczeg, Gregory
Hillenbrand, Lynne
Kóspál Ágnes
Molyarova, Tamara
Perez, Sebastian
Vorobyov, Eduard
A konferencia helyi szervezőbizottsága:
Ábrahám Péter
Kóspál Ágnes
Lykou, Foteini
Nagy Zsófia
Szilágyi Máté
Zwicky, Lis