A korong egy fiatal csillagot körülvevő lapos gáz- és porfelhő, ahol bolygók születnek. A chilei ALMA antenna-rendszer segítségével a kutatók bepillanthattak a korong legmélyebb rétegeibe. A korong különlegessége, hogy a Földről nézve éléről látszik, innen kapta a "Repülő Csészealj" nevet.
A 390 fényévre lévő Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben található Repülő Csészealj korong páratlan lehetőséget kínál a bolygók keletkezési feltételeinek tanulmányozására. A kutatók több mint egy tucat molekulát – az élet alapvető építőköveit, amelyek hidrogénből, szénből, kénből, nitrogénből és oxigénből állnak – térképeztek fel, és meghatározták, hogy azok a korongban milyen magasan és a csillagtól milyen messze helyezkednek el.
A megfigyelések egy összetett szerkezetet tártak fel, ahol a hőmérséklet -253°C-ra esik. A kutatók felfedezték, hogy hol fagynak meg a molekulák és képeznek jégbevonatot a porrészecskéken, jelezve a bolygócsírák lehetséges születési helyét. Emellett arra is bizonyítékot találtak, hogy a nehézhidrogént tartalmazó molekulák a korong legmélyebb rétegeiben koncentrálódnak, ahogyan azt az elméletek előre jelezték.
„Ez egy nagy előrelépés annak megértésében, hogyan alakulnak ki bolygórendszerek a Napunkhoz hasonló csillagok körül” – mondta Kóspál Ágnes, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója. „Ezeknek a molekuláris rétegeknek a feltérképezésével jobban megismerhetjük az új bolygók létrehozásához szükséges kémiai összetevőket és fizikai feltételeket.”
Az új felfedezések segítenek finomítani a bolygókeletkezés modelljeit, és mélyebb betekintést nyújtanak a bolygók, köztük a mi Földünk eredetébe.
1. ábra: A Repülő Csészealj bolygóképző korong elhelyezkedése a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagkeletkezési területen. Forrás: ESO/NASA/ESA
2. ábra: A Repülő Csészealj bolygóképző korongban az ALMA segítségével megfigyelt molekulák sugárzásának térbeli eloszlása. A magenta és narancs színek a sűrű molekuláris rétegeket jelzik, míg a zöld és sárga színek azokat a területeket mutatják, ahol a legtöbb molekula fagyott állapotban van. Forrás: Dutrey et al. (2025)
3. ábra: Az ALMA által észlelt CS- és CN-molekulák emissziója világoskék és magenta kontúrokkal jelölve. Narancs szín jelzi a porrészecskék milliméteres hullámhosszúságú sugárzását. A háttérkép a Hubble űrtávcső felvétele, amely a kis porszemcséken szóródó közeli infravörös fényt ábrázolja. Forrás: ALMA / HST / N. Grosso – Dutrey et al. (2025), Guilloteau et al. (2025)
További információk:
Guilloteau et al. (2025): Edge-On Disk Study (EODS): I. Thermal structure of the Flying Saucer disk. Astronomy & Astrophysics, https://www.aanda.org/10.1051/0004-6361/202554853
Foucher et al. (2025): Edge-On Disk Study (EODS) II: HCO+ and CO vertical stratification in the disk surrounding SSTTau042021, Astronomy & Astrophysics, https://www.aanda.org/10.1051/0004-6361/202554807
Dutrey et al. (2025): Edge-On Disk Study (EODS) III: Molecular Stratification in the Flying Saucer Disk. Astronomy & Astrophysics, https://www.aanda.org/10.1051/0004-6361/202555641
Kapcsolat:
Ágnes Kóspál
HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
Email cím mutatása