A T Coronae Australis (T CrA) a déli égbolt egyik fiatal csillaga, amit nagy mennyiségű por és gáz vesz körül. A tudósok szerint a fiatal csillagokat körülvevő poros korongokban bolygók keletkeznek, melyek megfigyelése nagyon fontos annak megértéséhez, hogyan alakult ki a Föld, és a Naprendszer többi bolygója. A kutatók azt is észrevették már egy jó ideje, hogy sok csillag párban jár, azaz olyan kettős vagy többes rendszereket alkotnak, amik tagjai egymás körül keringenek. Hogyan alakulhatnak ki az ilyen kettős rendszerekben bolygók, és alkalmasak lehetnek-e a feltételek az élet kialakulásához – izgalmas és aktívan kutatott kérdések.
A fiatal csillagokat körülvevő korongok általában többé-kevésbé szabályos gyűrűkből állnak, azonban az utóbbi pár évben egyre több korongban fedeztek fel aszimmetrikus alakzatokat, pl. kifli alakú csomókat és spirálkarokat. A T CrA korongja azért különleges, mert két különálló gyűrűből áll, amelyek nem azonos síkban vannak (mint a Szaturnusz gyűrűi), hanem egymásra merőlegesek. A kutatók ezt úgy magyarázták, hogy lehet a T CrA rendszerben még egy csillag, ami felelős a korong kettészakadásáért, és a fősíkra merőleges köztes korong létrejöttéért. Mindeddig azonban nem sikerült rábukkanni a rejtőzködő kísérőre.
Egy új tanulmányban Varga József, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársának vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport végre felfedte a T CrA sötét titkát. Miután az Európai Déli Obszervatórium mind a négy óriástávcsövét ráirányították a T CrA-ra, az eddigi legnagyobb felbontású képet sikerült létrehozni a rendszerről. A VLTI/MATISSE nevű műszerrel készült kép azokat a helyeket mutatja meg, ahol több száz fokos hőmérsékletű por található, mert a műszer ezen forró porszemcsék infravörös hősugárzására érzékeny. A képen jól látszik a központi csillagot körülvevő poros korong, azonban attól nyugati irányban, 23 Csillagászati Egység távolságban feltűnik egy másik forrás. A szerzők szerint ez a T CrA régóta keresett kísérője, a T CrA B, illetve az azt körülvevő 300 – 500 °C hőmérsékletű por. A társcsillag ugyanabban az irányban található, mint a köztes korong, azt valószínűsítve, hogy azonos síkban vannak. Ez megerősíti azt a korábbi elképzelést, hogy a fősíkra merőleges pályán keringő kísérő gravitációs hatása szétszakította a korongot, és létrehozta vele azonos pályasíkban a köztes korongot.
Vázlatos rajz a rendszerről. Képaláírás: A T CrA rendszer vázlatos rajza a legújabb eredmények alapján. (Forrás: Varga József)
Kép a kettőscsillagról. Képaláírás: A T CrA rendszer képe a VLTI/MATISSE adatai alapján. A kép a csillagok körüli por infravörös hősugárzását mutatja. Az eddig is ismert forrás a T CrA A, míg az újonnan felfedezett társcsillag a T CrA B. A skála 10 Csillagászati Egység (CsE) hosszú. 1 CsE a Föld-Nap távolságnak felel meg. (Forrás: Varga József)
Ez a felfedezés rávilágít arra, hogy milyen komplex a fiatal kettőscsillagok környezete. A T CrA B keringési pályájának pontos ismerete nagyon fontos lenne ahhoz, hogy csillagoknak a koronggal való kölcsönhatását részletes hidrodinamikai szimulációkkal teszteljék. Ezért a kutatócsoport tovább folytatja a T CrA észlelését, hogy megállapítsák a kísérő pályáját.
Varga József munkáját az NKFIH OTKA és NKKP programja támogatta. A munkában magyar, francia, német, holland és amerikai kutatók vettek részt.
A megjelent szakcikk: https://www.aanda.org/articles/aa/full_html/2025/03/aa53443-24/aa53443-24.html
A szakcikk szabadon elérhető változata: https://arxiv.org/abs/2503.08523