A közelmúltban látott napvilágot egy érdekes új felfedezés, mely szerint Sam de Regt, a Leideni Egyetem mesterszakos hallgatója két olyan fiatal születő csillagot azonosított az Európai Déli Obszervatórium (ESO) óriástávcsöveinek adatbázisában, amelyeket még körülvesz annak a csillagközi felhőnek a maradványa, amelynek anyagából a csillag létrejött. Az eredmények és a teljes újra feldolgozott adatbázis az Astronomy & Astrophysics szaklapban kerül publikálásra, és a cikk szerzői között szerepel egy magyar csillagász, Kóspál Ágnes, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója is.
Amikor egy óriásteleszkópra szerelt érzékeny csillagászati műszer befejezi gyakran több évtizedes működését, rengeteg adatot hagy maga után, melyek még ezernyi izgalmas részletet, korábban észre nem vett fontos információt tartalmaznak. Igaz ez az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsövén használt NaCo műszerre is, amely 2001 és 2019 között készített sokezer képet és színképet a szemünk számára láthatatlan infravörös tartományban. Különlegesek voltak ezek között azok a mérések, ahol a műszer a beérkező infravörös fényt különböző irányban polarizált komponensekre bontotta, majd azokat külön-külön rögzítette. A Leideni Egyetem mesterszakos hallgatója, Sam de Regt az utóbbi adatbázist vizsgálta át, és azonosított újonnan két olyan fiatal születő csillagot, amelyeket még körülvesz annak a csillagközi felhőnek a maradványa, amelynek anyagából a csillag létrejött.
Az adatbázisban több olyan fiatal csillag is szerepel, amelyek környezetét, az objektumot körülvevő korongot és a kiterjedt burkot Kóspál Ágnes magyar csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója figyelte meg és analizálta. Ezek egyike a Parsamian 21 jelű fiatal eruptív csillag, amely évtizedek óta kitörésben van és erősen megvilágítja a környezetét, de míg a csillag és a körülötte élével látszó korong polarizálatlan fényt sugároz, a burok porszemcséin szóródó fény már polarizált. Kóspál Ágnes ezek alapján tudta elsőként szétválasztani e komponenseket, és meghatározni a korong méretét és vastagságát.
Kóspál Ágnes a Nagyon Nagy Távcső kupolái előtt Chilében a NaCo mérések előestéjén (fotó: Ábrahám Péter)
2008-ban további három fiatal csillagról készültek polarimetriás felvételek, melyeket Kóspál Ágnes és kollégája Ábrahám Péter az ESO obszervatóriumában, a chilei Atacama sivatagban készített. Az akkor éppen kifényesedett EX Lupi jelű csillagról megfigyelt polarizált fény nem mutatott semmilyen kiterjedt ködösséget a csillag körül, megerősítve, hogy a csillag a fejlődésének már egy későbbi fázisában van. A V346 Normae jelű csillag irányából a szórt fény hiánya viszont egy olyan rejtély volt, amelynek magyarázatára csak egy évtizeddel később derült fény, miszerint a csillag éppen a megfigyelések idején egy izgalmas, korábban soha nem látott mértékű elhalványodást mutatott.
Kóspál Ágnes szerint a leideni hallgató munkája is mutatja, mennyi kincs marad olykor rejtve még a bárki számára elérhető adatbázisokban is, és hogy a polarimetria, bár egy ritkán alkalmazott, bonyolult vizsgálati módszer, egyedülállóan hasznos eszköz a fiatal csillagok környezetének megfigyelésére. Napjainkban a NaCo műszer 16 éves örökségét az ESO SPHERE nevű műszere viszi tovább, amely érzékeny polarizációs mérési módokat kínál a csillagászati közösségnek.
Fiatal csillagok körüli porkorongok és porburkok infravörös polarizált fényben (forrás: De Regt et al. 2024)
Publikáció: https://www.astronomie.nl/nieuws/en/student-cleans-up-archival-data-and-uncovers-two-stellar-cocoons-4056