Vége a hosszú várakozásnak: az NSF–DOE Rubin Obszervatórium, melyet az NSF és az amerikai Energiaügyi Minisztérium finanszíroz, megkezdte minden eddiginél részletesebb égboltfelmérő programját, ami alapjaiban változtatja meg a dinamikus univerzum tanulmányozását. Forrás: NSF–DOE Vera C. Rubin Observatory/NOIRLab/SLAC/AURA
Egy chilei hegytetőn, tiszta, sötét ég alatt kezdte meg az NSF–DOE Vera C. Rubin Obszervatórium a forradalmi LSST égboltfelmérő programott (Legacy Survey of Space and Time, vagyis a Tér és Idő Időtálló Felmérése). A tíz évre tervezett projekt az égbolt eddigi legátfogóbb és legambíciózusabb felmérését ígéri az univerzum történetének jobb megértéséhez. A Rubin Obszervatórium egy amerikai kormányzati kutatási infrastruktúra, amit az NSF NOIRLab és a az Energiaügyi Minisztérium SLAC Nemzeti Részecskegyorsító Laboratóriuma üzemeltet. Névadója Vera Rubin (1928 – 2016) csillagász, aki az első meggyőző bizonyítékot szolgáltatta a sötét anyag létezésére.
A következő tíz évben a Rubin Obszervatórium néhány naponta újra és újra végig fényképezi a teljes déli égboltot, és egy hihetetlenül mély, nagyon nagy felbontású színes mozgóképet készít az univerzumról. Ez az esemény régóta várt mérföldkő, több ezer ember sok évi munkájának betetőzése. Ezt megelőzte a Rubin First Look esemény 2025 júniusában, amikor a Rubin első képeit bemutatták, amit további finomhangolás és az első Rubin riasztási adatfolyam indítása követett.
„A tízéves LSST program elindításával az NSF–DOE Rubin Obszervatórium új ablakot nyit az Univerzumra. Olyan küldetésbe kezd, amely újrafogalmazza a modern kozmológiát és az asztrofizikát” – mondja Darío Gil, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának tudományügyi államtitkára. „Világszínvonalú tervezésének és eszközeinek köszönhetően a Rubin Obszervatórium megörökíti kozmoszunk dinamikus természetét, és elképzelhetetlenül mély betekintést nyújt az univerzum legnagyobb rejtélyeibe, a saját Naprendszerünktől egészen az univerzum szerkezetéig. A sötét energia és a sötét anyag rejtélyes jelenségeinek megértésére törekedve nem csupán a csillagokat figyeljük; arra törekszünk, hogy megértsük a létezésünket irányító alapvető törvényeket.”
„Csodálatos és megható érzés itt lenni ebben az időben és ezen a helyen, amikor elindítjuk a Legacy Survey of Space and Time (LSST) projektet, több mint két évtizednyi, elkötelezett csapatunk által végzett hihetetlen munka után” – mondja Bob Blum, az NSF NOIRLab Rubin Obszervatóriumának igazgatója.
A Rubin Obszervatórium egyedülálló kialakítása ötvözi a hatalmas fénygyűjtő képességet, az égbolton való gyors mozgás képességét és a széles látómezőt. A 3200 megapixeles kamerája – amely a világ legnagyobb digitális kamerája – körülbelül 40 másodpercenként készít egy új, részletgazdag felvételt. Ilyen sebességgel és érzékenységgel működve a Rubin egy egységes, jól hangolt rendszerként működik, amely minden éjjel rendkívüli megbízhatósággal és következetességgel képes megörökíteni a halvány objektumokat és a rövid, tranziens asztrofizikai jelenségeket.
1. kép: Csillagóceán. Ez az 1,7 gigapixeles felvétel a déli Lupus (Farkas) csillagkép egyik csillagokban gazdag területéről készült, demonstrálva a Vera C. Rubin Obszervatórium eddig elképzelhetetlen lehetőségeit. Az LSST kamerával – a világ legnagyobb digitális kamerájával – felszerelt Simonyi-teleszkóp a széles látómezőt ötvözi a rendkívül halvány objektumok észlelésének képességével. Így a berendezés a kozmosz részleteit hatalmas skálán képes feltárni, a távoli galaxisoktól kezdve az egyes csillagokon át egészen a galaxisunkban elterjedt finom porfelhőkig. A képen látható halvány, ragyogó felhők galaktikus cirrusok: csillagközi gázból és porból álló felhők, amelyek a Tejút előterében láthatók. A Rubin Obszervatórium azon képessége, hogy ilyen jelenségeket páratlan részletességgel rögzítsen, új ablakot nyit galaxisunk szerkezetére és az azon túli világegyetemre. Forrás: NSF–DOE Vera C. Rubin Observatory/NOIRLab/SLAC/AURA
A Rubin életre kelti az Univerzumot, és a felfedezések kincsesbányáját nyitja meg: pulzáló csillagokat, szupernóva-robbanásokat, galaxisok múltbeli állapotát, a sötét energia és a sötét anyag rejtélyeire utaló nyomokat, valamint olyan teljesen új jelenségeket fog feltárni, amelyeket még soha nem láttunk. Egyes kozmikus folyamatok lassan, kiszámíthatatlanul vagy hihetetlenül ritkán zajlanak le, ezért elengedhetetlen egy tízéves felmérés. Azzal, hogy egy évtized alatt mintegy 800-szor visszatér minden egyes pontjára az égbolton, a Rubin adatai mélyreható, időben gazdag képet nyújtanak a tudományos közösségnek, amelyre szükség van a halvány égitestek feltérképezéséhez, a mozgó objektumok rögzítéséhez és az univerzum gyorsuló tágulásának tanulmányozásához.
A Rubin nem csupán a távoli Világegyetem rejtélyeinek feltárásában segít, hanem egyben a Naprendszer eddigi leghatékonyabb felfedezőgépe is. Azáltal, hogy minden éjjel körülbelül ezer képet készít, a Rubin elképesztően részletes leltárt állít össze a Naprendszerünkről, amely több millió aszteroidát és üstököst foglal magában. Alig másfél hónap alatt, a korai optimalizációs felmérések során a Rubin több mint 11 000 eddig ismeretlen kisbolygót, köztük 33 Föld-közeli objektumot és 380 Neptunuszon túli objektumot fedezett fel.
A Rubin emellett elősegíti a többcsatornás csillagászat fejlődését is, amely a kozmikus eseményeknek különböző jelek – például fény, gravitációs hullámok és kozmikus sugárzás – segítségével történő vizsgálatát jelenti. Az obszervatórium gyors és több színben végzett megfigyelései – amelyek többek között olyan gyorsan lecsengő jelenségekre irányulnak, mint a csillagrobbanások, az aktívan táplálkozó fekete lyukak és a kompakt objektumok közötti ütközések – fogják a világ többi teleszkópját riasztani, hogy folytassák ezen gyors események nyomon követését.
A Rubin Obszervatórium minden éjjel körülbelül tíz terabájt adatot gyűjt, és akár hétmillió riasztást is generál az éjszakai égbolton bekövetkező változásokról. Ezek a riasztások az úgynevezett brókerekhez, azaz „riasztás-közvetítőkhöz” kerülnek – ezek olyan automatizált rendszerek, amelyek szortírozzák és osztályozzák a változásokat, hogy a tudósok gyorsan tudjanak reagálni.
Az LSST befejezésekor a végleges adatkészlet sok milliárd objektumot és több billió mérési pontot fog tartalmazni, amelyek mindegyike a rendszeres adatközzétételek keretében elérhető lesz. Ez az első alkalom, hogy ilyen hatalmas mennyiségű csillagászati adat áll majd ilyen sok ember rendelkezésére, megnyitva ezzel az utat újfajta felfedezések előtt mind a tudósok, mind a nagyközönség számára. A Rubin projekt a világ minden tájáról várja az érdeklődőket, hogy használják az adatait, és eddig soha nem látott módon fedezzék fel a dinamikus Univerzumot. A program riasztásai azonnal, a többi adat pedig két évvel a közzététel után lesz elérhető mindenki számára.
2. ábra. Csillagóceán – részletek. Ugyanaz a csillagmező, egyes részletek – galaxisok, galaxiscsoportok, galaktikus cirruszok – kiemelésével. Forrás: NSF–DOE Vera C. Rubin Observatory/NOIRLab/SLAC/AURA
Az amerikai és chilei kutatókon kívül 43 ország kutatói és mérnökei – köztük 25 magyar szakember – vesznek részt a Rubin Obszervatórium égboltfelmérő programjában. “Az LSST égboltfelmérő programhoz a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézetéből, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetéből, valamint az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumából csatlakoztak kutatók, akik zömében szoftverfejlesztéssel járulnak hozzá az un. in-kind programhoz, aminek fejében azonnali hozzáférést kapnak a Rubin adataihoz.” – mondja Szabó Róbert, a magyar LSST-csoport vezetője. “A tudományos munkát tekintve a hazai kutatók a változócsillagok és asztrofizikai tranziensek kutatásában, a Naprendszer megismerésében, valamint a kozmológiai vizsgálatokban és az univerzum nagyskálás felmérésében vesznek majd részt. Ezen kívül 2026 szeptember végén Magyarországon rendezzük az LSST@Europe sorozat nyolcadik konferenciáját, amire 150 résztvevőt várunk a világ minden részéből. Egy hétre Budapest lesz Európa LSST-fővárosa” – teszi hozzá a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézetének igazgatója.
Az LSST projektnek még egy magyar vonatkozása van: a Rubin Obszervatórium főműszerét, magát a 8,4 méteres főtükörátmérőjű felmérő teleszkópot Charles Simonyiról, azaz Simonyi Károlyról nevezték el (Simonyi Survey Telescope), akinek egy korai, igen jelentős magánadománya tette lehetővé, hogy a projekt tervezése és tükör elkészítése még egyéb hivatalos támogatások előtt elkezdődhetett.
3. kép. Egy hét a Rubin LSST életében
Mekkora területet tud a Rubin Obszervatórium egy hét alatt megfigyelni? Ez a térkép a Rubin Obszervatórium LSST programja keretében végzett megfigyeléseinek egy jellemző hetét mutatja be. Az egyes mozaiklapok színe az egyes expozíciókhoz használt szűrőt jelzi (u, g, r, i, z és y), így láthatóvá válik, hogy a Rubin milyen gyorsan állítja össze az univerzum többszínű térképét. Forrás: Forrás: NSF–DOE Vera C. Rubin Observatory/NOIRLab/SLAC/AURA