Bemutatták az első Euclid publikációkat, melyek a küldetés tudományos programját, műszereit és szimulációs módszereit írják le. Öt közülük kulcsfontosságú referencia lesz a misszió során és azon túl is, míg a másik tíz az Early Release Observations (ERO, korai megfigyelési program) adataival végzett kutatásokat mutatja be.
Az első öt Euclid ERO (Early Release Observations) kép. Credit: ESA/Euclid/Euclid Consortium/NASA, image processing by J.-C. Cuillandre (CEA Paris-Saclay), G. Anselmi
Az Európai Űrügynökséggel (European Space Agency) együttműködve a Euclid konzorcium közel 20 ország részvételével tervezte, építette és működteti a sok szempontból egyedülálló Euclid űrtávcsövet. A misszió hat éven keresztül térképezi fel az extragalaktikus égboltot, egyedi adatokat szolgáltatva, amelyek új betekintést nyújthatnak a rejtélyes sötét anyag és a sötét energia tulajdonságaiba. Az űrtávcsövet 2023. július 1-jén indították el, majd 2024. február 14-én kezdte meg a felméréseket.
Bizonyára nagy érdeklődés övezi majd azt az öt páratlan új képet, melyet szintén ma tett közzé az ESA az Univerzumról. Eddig soha nem látott részletességű felvételek mutatják be a Euclid képességét a kozmosz titkainak feltárására, és lehetővé teszik a tudósok számára, hogy elsodródott bolygókat kutassanak, vagy épp galaxisképek apró torzulásait használják a sötét anyag tanulmányozására valamint az Univerzum fejlődésének vizsgálatára.
Az Abell 2390 galaxishalmaz és a közepén kivehető, gravitációs lencsehatás által létrehozott ívek a Euclid űrtávcső felvételén. A kép az eredeti egy kivágott részlete. Fotó: ESA/Euclid/Euclid Consortium/NASA
„A Euclid egyedülálló, áttörést jelentő misszió. Ezek az első nyilvánossá tett adatok fontos mérföldkőnek számítanak.” – mondja Valeria Pettorino, az ESA Euclid projekt tudósa. „A képek és a hozzájuk kapcsolódó tudományos eredmények lenyűgözően sokfélék a megfigyelt objektumok és távolságok tekintetében. Számos tudományos alkalmazást tartalmaznak, és mégis csupán 24 órányi megfigyelés adataiból származnak. Ez még mindig csak egy ízelítő abból, hogy mire képes a Euclid. Hat évnyi adatgyűjtést várunk még!”
A Messier 78 reflexiós köd a Euclid űrtávcső felvételén. A kép az eredeti egy kivágott részlete. Fotó: ESA/Euclid/Euclid Consortium/NASA
Jelenleg a Euclid konzorcium több mint 2600 tagot számlál, köztük több mint 1000 kutatót 15 európai ország 300 kutatóintézetéből, valamint többeket Kanadából, Japánból és az Egyesült Államokból, akik különböző területeken dolgoznak az asztrofizika, kozmológia, és mérnöki feladatok területén. Magyarországról a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatói idén csatlakoztak a Euclid konzorciumhoz. Munkájuk szerves részét képezi nem csupán a szimulált galaxis katalógusok analízise és a korai adatok tesztelése, hanem az együttműködés tudománykommunikációs programjában is vezető szerepet töltenek be az intézet munkatársai, a Svábhegyi Csillagvizsgáló kommunikációs csapatának tapasztalataira és tudására építve.
“Izgatottan várjuk a további Euclid adatok érkezését, és közben már dolgozunk a saját szakterületünknek számító galaxis szuperhalmazok és a köztük elhenyezkedő, akár 1 milliárd fényév átmérőjű üres térrészek - úgynevezett kozmikus voidok - vizsgálatainak előkészítésén” - mondta Kovács András a HUN-REN CSFK tudományos munkatársa, a Euclid Hungary csapatának szakmai koordinátora.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatásával megvalósuló munkában Csabai Istvánnal, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikai Tanszékének egyetemi tanárával, a Jet Propulsion Laboratory-ban dolgozó Rácz Gáborral, valamint a University of Hawaii-n kutató Szapudi Istvánnal is együttműködnek a Lendületes kutatók, lehetőséget biztosítva számos fiatal magyar kozmológusnak és csillagásznak a nemzetközi légkörben végzett munkatapasztalatra.
Az Abell 2764 galaxishalmaz és egy tejútrendszerbeli csillag (bal oldalt) a Euclid űrtávcső felvételén. A kép az eredeti egy kivágott részlete. Fotó: ESA/Euclid/Euclid Consortium/NASA
Példátlan eredmények
Az ERO (Early Release Observations) korai megfigyelési program 17 csillagászati objektumot célzott meg, a közeli gáz- és porfelhőktől a távoli galaxishalmazokig, betekintést nyújtva a Euclid fő kozmológiai felmérésébe. Az első néhány tudományos eredmény közé tartoznak többek között a szabadon sodródó bolygó jelöltek, újonnan azonosított extragalaktikus csillaghalmazok, új kis tömegű törpegalaxisok egy közeli galaxishalmazban, és nagyon távoli fényes galaxisok felfedezése, amelyek az Univerzum első milliárd évében láthatók. „A széles spektrális lefedettség, amely a látható fénytől a közeli infravörös hullámhosszakig terjed, valamint az egyedülállóan széles látómező lehetővé teszik a legfényesebb és legnagyobb tömegű galaxisok felfedezését a korai Univerzumban” – mondja Hakim Atek, a párizsi Asztrofizikai Intézet kutatója.
A Euclid űrtávcső mindössze egy nap alatt készítette el ezt a korai katalógust, látható fényben több mint 11 millió objektumot, infravörös fényben pedig további 5 milliót feltárva. Ez a katalógus jelentős új tudományos eredményekhez vezetett, tekintettel arra, hogy a Euclid által készített képek legalább négyszer élesebbek, mint amilyeneket földi teleszkópokkal készíthetünk. Nagy égrészeket fednek le páratlan mélységben, messzire tekintve a távoli Univerzumba mind látható, mind infravörös fényben.
Az NGC6744 galaxis a Euclid űrtávcső felvételén. A kép az eredeti egy kivágott részlete. Fotó: ESA/Euclid/Euclid Consortium/NASA
Jövőbeli mérföldkövek a Euclid misszió számára
A Euclid konzorcium következő adatközlése már a tényleges kozmológiai felmérésére fókuszál. Az első ilyen kisebb adatközlés 2025 márciusára várható, míg egy szélesebb adatközlés 2026 júniusára van ütemezve, és összesen legalább öt további adatközlés várható 2031 előtt, ami névlegesen a Euclid égbolt-felmérésének végét jelzi majd.
„A Euclid szépsége abban rejlik, hogy nagy részletezettséggel és mélységgel fedi le az égbolt nagy területeit, és különböző objektumok széles skáláját tudja megragadni egyetlen képen belül – a halványtól a fényesig, a távolitól a közeliig, a legnagyobb galaxishalmazoktól a kisbolygókig. Egyszerre kapunk nagyon részletes és nagyon széles látképet. Ez a csodálatos sokoldalúság számos új tudományos eredményt hozott, amelyek, ha összevetjük az elkövetkező évek Euclid-felméréseinek eredményeivel, jelentősen megváltoztatják az Univerzumról alkotott képünket.” - foglalta össze a Euclid projekt jelentőségét Carole Mundell professzor, az ESA tudományos igazgatója.
A Dorado galaxiscsoport a Euclid űrtávcső felvételén. A kép az eredeti egy kivágott részlete. Fotó: ESA/Euclid/Euclid Consortium/NASA
Az ESA oldalán megjelent sajtóanyag: https://www.esa.int/Science_Exploration/Space_Science/Euclid/ESA_s_Euclid_celebrates_first_science_with_sparkling_cosmic_views