Meteor csillagászati évkönyv 1992
Frontó András
A kutatással kapcsolatos fejlesztések keretében elkészült az 1 m-es RCC teleszkóphoz a hûtött UBVRI fotométer, és ismét megindultak a fotoelektromos mérések a szabadsághegyi 60 cm-es távcsôvel. Az új fotométer teljesítôképességének tesztelésére Hold-fedési programot indítottunk. A mûszer minden paraméterében igen jónak bizonyult. Bajai obszervatóriumunkban egy 40 cm-es távcsôvel megindultak a fotoelektromos észlelések. Elmondhatjuk, hogy az intézetben ebben az öt évben a kutatás számítástechnikai háttere fejlôdött a legdinamikusabban. IBM PC-kompatibilis számítógépekbôl álló rendszert hoztunk létre - ez a rendszer végzi a fotoelektromos mérések vezérlését és az adatok feldolgozását is. 1989 végén bekapcsolódtunk az IIF számítógépes hálózatába, melyen keresztül a nagy nemzetközi adatbankok is elérhetôvé váltak kutatóink számára.
Sajnos nem tudtunk minden betervezett mûszerfejlesztést befejezni vagy egyáltalán elkezdeni. A spektroszkópiai-spektrálfotometriai vizsgálatok a tervekkel ellentétben nem indultak be. Fôleg anyagi nehézségek miatt az UAGS-hez illeszkedô lineáris CCD fejlesztésében lemaradás van. Ez elôreláthatólag 1991 második felében készül el. Hasonló okok miatt a kétcsatornás fotométert és a Schmidt-teleszkóp felvételeinek automatikus kiértékelésére szolgáló berendezést sem sikerült elkészíteni.
Az intézetben folyó kutatások négy fô témakörbe csoportosíthatók: változócsillagok, stellárstatisztika és galaxiskozmogónia, égi mechanika és alkalmazásai, valamint a naptevékenység kutatása. Mindezek mellett még néhány interdiszciplináris témában (pl. csillagászattörténet) is publikáltunk. A rendelkezésünkre álló szûk helyen nem könnyû
összefoglalni az intézet ötéves tudományos tevékenységét. Megpróbálunk minden fontosabb kutatási területet érinteni, de ezeken belül csak néhány példát említünk.
A változócsillagok vizsgálatánál az alapvetô célkitûzés a pulzációs instabilitási sáv különbözô típusú csillagainak megfigyelése volt, valamint a jelenségek értelmezése a pulzációelmélet és a csillagfejlôdési elméletek alapján. Lényeges feladat volt a csillagaktivitás jelenségeinek kutatása is. Eredményeink szerint a cefeidák legalább 50 százaléka kettôs vagy többes rendszer tagja. E csillagok O-C diagramjukon jellegzetes fázisugrást mutatnak. Hidrodinamikai modellezéssel rezonanciajelenségeket is vizsgáltunk klasszikus cefeidákon.
Néhány delta Scuti csillagot igen intenzíven észleltünk, többször kínai és mexikói kollégákkal együttmûködve. A DL Dra analízise során kiderült, hogy egyik összehasonlító csillaga, a KW 385 is változó, amelynek meghatároztuk típusát és frekvenciáit. Elsô ízben sikerült pusztán a fényidô-effektus alapján egy pulzáló változónál - az SZ Lyn delta Scuti típusú csillagnál - a pontos elliptikus pályaparamétereket meghatározni.
Az R Scuti-ra fellelhetô egy évszázados megfigyelési anyag analízise alapján sikerült bizonyítani, hogy fényváltozása alacsony dimenziójú determinisztikus káosszal modellezhetô.
Több RS CVn típusú, kromoszferikusan aktív változócsillagot megfigyeltünk. E csillagok felszínén fellépô foltok a csillag tengelyforgása révén megfigyelhetô fényváltozásokat idéznek elô. Például az SV Cam fedési változó foltjainak modellezése alapján a fôcsillagra 5.9 éves, a másodkomponensre 7.8 éves foltciklus látszik valószínûnek.
Kimutattuk, hogy a BY Dra aktív vörös törpe átlagfényességének a 80-as években bekövetkezett hirtelen csökkenését a spektroszkópiai kettôs rendszer pályaperiódusának megváltozása kísérte.
Stellárstatisztikai-galaxiskozmogóniai vizsgálatainkat intézetünk Schmidt-teleszkópjára alapoztuk, de sikerült kutatásainkba bevonni a légkörön kívüli megfigyeléseket, elsôsorban az IRAS infravörös észleléseit is. A Cepheus csillagképben a 60 és 100 mikron hullámhosszon készült felvételek átvizsgálásakor egy 7-8 fok átmérôjû gyûrûszerû képzôdményt találtunk, amely valószínûleg egy szupernóva maradványa. A gyûrû irányában található a 6 Cep csillag, amelynek környezetében szakaszos aktivitásra utaló porhéjakat fedeztünk fel.
A Plejádok flercsillagairól készült fotografikus észlelési anyag kiértékelése után megállapítottuk, hogy az észlelt flerek gyakoriságeloszlása három különbözô gyakoriság ö\discretionarysz-szsszegével írható le. Megbecsültük a Plejádok területén található összes flercsillag várható számát.
Az IC 1396 térségében talált több mint 200 H_alpha emissziós objektum UBVRI fotometriája során azt találtuk, hogy a kétszíndiagramon két csoportba válnak szét. Az egyik csoport nagyjából a fôsorozaton van, míg a másik eltér tôle, ami arra utal, hogy a két csoport különbözô fejlôdési állapotot képvisel.
Az IC 4665 körüli terület késôi típusú csillagaira spektrálklasszifikációs és UBV-RGU fotometriai feldolgozást végeztünk, meghatároztuk a csillagok térbeli eloszlását és az abszorpció távolságfüggését.
Az elmúlt öt évben három 15 magnitúdó körüli szupernóvát fedeztünk fel.
Az égi mechanika és alkalmazásai témakörben elsôsorban felsôlégköri kutatásaink voltak jelentôsek. Vizsgáltuk a felsôlégkör reakcióját geomágneses viharok idején az egyenlítô vidékén a helyi idô függvényében. Találtunk egy új napszakos effektust, amely az eddigi modellek egyikében sem szerepelt, és kimutattuk róla, hogy nemcsak erôs viharok idején lép fel.
A korábbi skálamagassági vizsgálatainkból részletes képet kaptunk a 300-400 km-es magassági tartományban lejátszódó rövid és hosszú periódusú változásokról, valamint a termoszféra viselkedésérôl a geomágneses viharok idején. Vizsgálatainkat a CACTUS akcelerométeres adatok alapján kiterjesztettük a 400-500 km-es tartományra is.
A kis pontosságú pályafékezôdési adatokból korábban felismert semleges légköri geomágneses utóhatás jelenségét tovább vizsgáltuk és a CACTUS adatok segítségével igazoltuk a létezését.
A naptevékenység kutatása területén is anyagi gondokkal küszködtünk. Nem sikerült egy korszerû H alpha monokromátor beszerzése és a megfigyelések számát is korlátozta a szükséges fotóanyag hiánya.
Nemzetközileg szervezett észlelési kampányokban vettünk részt, valamint fotoszféra és kromoszféra felvételeket készítettünk a rádió-, rakéta-röntgen és ballon-gamma megfigyelések kiegészítésére.
Az IAU 1976-os közgyûlésén felkérésre elvállaltuk a greenwichi fotoheliografikus program folytatását. A napfolt katalógushoz folyamatosan készültek a felvételek. Részletes koordináta- és területmérésekkel folytattuk az aktív vidékek dinamikájának vizsgálatát. Az 1977-es év napfoltcsoportjainak adatai alapján kimutattuk az aktivitás hosszúság menti vándorlását, valamint a Nap forgási sebességének meghatározhatóságát napi mérések alapján.
Az 1984-es fehér fleres foltcsoport mozgásviszonyaiban észrevehetô változás történt a fler idején, utána pedig a mágneses tér egyszerûsödése volt megfigyelhetô. Kimutattuk egy flerrel kapcsolatos umbra területnövekedését. Az 1985 júniusi napfoltcsoport fejlôdésének vizsgálata során megfigyeltük egy tranziens koronalyuk keletkezését.
A fenti témák mellett többek között a következô kutatási területeken dolgoztak a munkatársaink: részt vettünk a VEGA szonda üstökösfelvételeinek kiértékelésében. Vizsgáltuk a Phobos holdon látható rétegbarázda-nyomokat. Együttmûködtünk az ún. ,,langyos infláció" kozmológiai modell kidolgozásában. Foglalkoztunk a homogén mágneses térbe helyezett hidrogénszerû ionok Schrödinger-egyenletének megoldásával.
Archaeoasztronómiai kutatásaink között az ôsi kínai Antares-év történeti vonatkozásainak kvantitatív vizsgálata és a Kárpát-medence rézkori temetôinek Nap szerinti tájolása szerepelt. Igyekeztünk feltárni a múlt jeles magyar csillagászainak (Hell Miksa, Tittel Pál, Zách Xavér Ferenc, Konkoly Thege Miklós) tevékenységét.
Az elmúlt idôszakban intézetünk négy nemzetközi tanácskozást rendezett meg. 1987-ben a ,,Multimode Stellar Pulsations" címû workshopot az Elméleti Fizikai Mûhely támogatásával, 1988-ban a ,,Variable Phenomena in Close Binary Stars" címû konferenciát, 1989-ben a MANT-tal közösen az Interkozmosz akcelerométeres holdjával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó mûhelyt és 1990-ben a ,,Dynamic Sun" címû szimpóziumot, ami az EPS Napfizikai Szekciójának sorozatába illeszkedett. Aktívan résztvettünk a számunkra fontos nemzetközi szervezetek (IAU, SCOSTEP, COSPAR, IAF) munkájában.