Meteor csillagászati évkönyv 1994
Frontó András
Mûszaki fejlesztés
1992-ben az Intézet költségvetési támogatása tovább csökkent. Könyvtárunk számára a folyóiratokat még megrendeltük, de egyre kevesebb könyvet tudunk megvenni. A felújítási költségek terhére Németországban elvégezték a Schmidt-teleszkóp 90 cm-es tükrének újraalumíniumozását, valamint elkészült a piszkéstetôi III. sz. kupolához tartozó tetôszerkezet szigetelésének teljes rekonstrukciója. Pályázat útján sikerült bôvíteni számítástechnikai eszköztárunkat egy Sun SPARCStation IPX munkaállomással. 1993-ra várható egy Sun SPARCStation 10-es és egy kisebb SPARCStation Classic. Elkezdtük kiépíteni az épületen belüli helyi számítógépes hálózatot. Bekapcsolódtunk az Internet hálózatba, így a meglevô X25-ös vonalak mellett újabb kapcsolatunk épült ki a külvilág felé. A munkaállomás beszerzésével, a hálózati kapcsolatok megteremtésével és a nagy csillagászati adatfeldolgozó programok telepítésével sikerült létrehozni egy európai színvonalú adatfeldolgozó környezetet. Ehhez kapcsolódva Intézetünkbe telepítettek egy NASA adatbázist, amelybôl naprendszerbeli kisbolygókról és üstökösökrôl készült felvételek és mérési adatok kérhetôk le.
Személyi ügyek
1992-ben az intézeti átlaglétszám 72 fô volt, ebbôl 35 kutató. A korábbi évekhez képest a fôfoglalkozásúak létszáma 10 fôvel csökkent, viszont növekedett a foglalkoztatott nyugdíjasok száma. Ebben az évben lejárt Almár Iván tudományos igazgatóhelyettesi megbízása, az új igazgatóhelyettes Balázs Lajos lett. 1992-tôl Vargha Domokosné hosszú eredményes munka után nyugdíjba vonult, ezentúl részmunkaidôben segíti a könyvtár munkáját. Az új könyvtárosunk Márton József.
Tovább folytattuk az Intézet szervezeti átalakítását. Célunk, hogy a megszûnt osztályok munkáját átvegye egy rugalmasan összeálló kutatócsoport-rendszer, amely a változó feladatoknak és gazdálkodási körülményeknek jobban megfelel.
Kutatás
Fô feladataink továbbra is a változócsillagok természetére vonatkozó kutatások, a Tejútrendszer szerkezetére és az intersztelláris anyag fizikájára vonatkozó vizsgálatok, a Föld felsôlégkörének tanulmányozása és a naptevékenység, a napfoltok és protuberanciák problémáinak vizsgálata voltak. Néhány fontosabb eredmény:
Az új opacitások figyelembevételével sikerült kimutatni, hogy a kétmódusú RR Lyrae csillagok tömegének meghatározásánál a periódusok mellett a kémiai összetételt is figyelembe kell venni. A belsô dinamikai zajnak a csillagpulzációra kifejtett hatását vizsgálva olyan mechanizmus írható le, amellyel olyan többmódusú pulzáció modellezhetô, ahol a zaj játssza a fô szerepet a kialakult stabil pulzációban. Ha a nemrezonáns csatolású módusok száma elég nagy, akkor a két fômódus amplitúdói tetszôlegesen kicsi zajt tartalmazhatnak.
Az SRd és RV Tau változók pulzációs állapotát vizsgálva meghatároztuk módusaik frekvenciáját, amplitúdóját és ezek változásait. Az RX Cephei nevû csillagról kiderült, hogy az utóbbi idôben nem változik, bár a század elején közel 1 magnitúdó volt az amplitúdója.
Elkészült az FM Com átfogó analízise. Az egyik frekvencia amplitúdójában reális, rövid idôskálájú változást fedeztünk fel. A csillag 13 éves pulzációs viselkedését összehasonlítva egy modellbôl kapott teszt-adatsorral, sikerült kizárni a közel levô, feloldatlan frekvenciák hipotézisét.
Az RU Cam II. populácós cefeidáról sikerült kimutatni, hogy szabálytalansága nem modellezhetô többperiódusú pulzációval és a zajszerû komponens nem magyarázható alacsony dimenziójú káosszal. A szabálytalanság jelen volt 1965 elôtt is a fényváltozásban, azonos karakterrel, de egy szabályos oszcillációval együtt.
Cefeidák fény- és radiálissebesség-görbéi valamint periódusváltozásai alapján több változó kettôsségét sikerült kimutatni (VZ CMa, FM Cas, CR Cep, V402 Cyg, V1154 Cyg, V440 Per, DR Vel). A TU Cas kétmódusú cefeida pulzációjában az alaprezgés és az elsô felharmonikus mellett azok többszörösei és lineáris kombinációi közül 27 frekvenciakomponenst sikerült meghatározni.
A V833 Tau felszínének inhomogenitásait vizsgálva meghatároztuk aktivitási ciklusát. Több foltos csillagon sikerült folthômérsékletet számolni. Az SV Cam analízisébôl meghatároztuk a kettôs rendszer paramétereit.
Vizsgáltuk a 6 Cephei Be csillag optikai és infravörös környezetét és értelmeztük kapcsolatát a Cep OB2 asszociáció körül talált buborékokkal. Több molekulafelhôben tanulmányoztunk a csillagkeletkezési aktivitást. Részletesen vizsgáltuk az L1251 számú felhôt, meghatározva optikai abszorpcióját és távolságát. Feltérképeztük az L1158 jelû felhôkomplexumban a molekuláris anyag eloszlását és kinematikai viszonyait. Az IRAS 22282+7506 reflexiós ködnek klasszifikált objektumról kimutattuk, hogy valójában spirálgalaxis. Résztvettünk a nyugat-európai DENIS program elôkészületeiben.
A semleges felsôlégkör kutatása során a 400-600 km magasságtartományra vonatkozó CIRA 86 modellben a geomágneses effektust leíró tag helyett új képletet vezettünk be, melyben a sûrûség a viharszint és a magasság függvénye.
Folytattuk a VEGA program ûrszondái által készített televíziós képek archiválását és kiértékelését.
A naptevékenység csökkent az 1992-es évben, de a megkezdett nemzetközi észlelési kampányok folytatódtak (STEP, FLARES 22, MAX'91). Befejeztük a NOAA 6659 aktív vidék feldolgozását. Megállapítható volt, hogy az aktivitást a szabálytalan állású foltcsoport közepén felbukkanó új mágneses fluxus okozza. Vizsgáltuk a geomágneses aa-index és a meteorológiai paraméterek közötti összefüggést. Kimutattuk, hogy a korábban talált féléves fluktuáció a Nap mágneses dipóltér-polaritásától függ.
Megfigyeléseinket, kutatásainkat számos esetben nemzetközi kampány vagy együttmûködés keretében végeztük. Kutatóink elôadásokat tartottak nemzetközi rendezvényeken. Számos külföldi kutatót fogadtunk, akit elôadásokat tartottak Intézetünkben. 1992-ben is résztvettünk az egyetemi oktatásban és a diplomamunkások témavezetésében.